Bővebben a geotermikus energiáról

a Föld segít nekünk...

Fotó: www.inc.com

A geotermikus energia hasznosításáról

A konvencionális geotermikus projektek célja, hogy a földkéreg mélyebb rétegeiben elhelyezkedő hévíztározókból kitermelt rétegvízből (hévízből) felszíni hőcserélőn keresztül kivont hőmennyiséget hasznosítsák. Ez a hőmennyiség hasznosítása történhet meglévő távhőrendszerek alapellátásaként, ezzel kiváltva a meglévő (pl. földgáz alapú) fűtőművet, fürdőkben, vagy egyéb direkt hőfelhasználásként (pl. melegházak, mezőgazdasági szárítók, halgazdaságok tavainak fűtéseként, stb.).

Magyarország geológiai adottságai kiválóak a geotermikus hőhasznosítás fenti formáinak megvalósítására, tekintve, hogy jelentős hévíztározókkal rendelkezünk a térség geológiai fejlődéstörténete miatt. A konvencionális geotermikus hőellátási projektek (pl. távfűtés) részére a hévizet jellemzően kb. 1,000-2,500 m mélységű fúrt kutak biztosítják. Hazánkban e mélységtartományban találhatóak olyan rétegvíz készletek, amelyből biztosítható az adott projekt számára elvárt és szükséges vízhőmérséklet és vízhozam.

További cél lehet, elsősorban úgynevezett magas entalpiájú területeken, vagy megnövelt hatékonyságú geotermikus rendszerek (EGS) révén elektromos áram előállítására irányuló erőművek létesítése, illetve a kitermelt hő kapcsolt, vagy kaszkád rendszerben történő hasznosítása. Magyarországon a konvencionális közvetlen vízadók hőhasznosítása mellett ezen rendszerek kialakítására is van remény az úgynevezett hot spotok révén, illetve az aljzatban létrehozott mesterséges rendszerek seígtségével.

Általánosságban elmondható, hogy egy geotermikus projektfejlesztés során a kezdeti ötlettől számítva körülbelül 3-5 év telhet el a termelés megindulásáig. Az egytől három évig tartó kutatási fázis során áttekintendők az üzleti és geológia információk, ezek mellett szükséges megszerezni a kutatási jogot is. A kiválasztott helyszínen 2D/3D, MT és egyéb geológia mérések elvégzése szükséges. Ezután következhet sorban az első kút furása, a kútteszt, majd a második kút fúrása. A mezőfejlesztés során lezajlik egy hosszú kút teszt, ami specifikálja az erőmű tulajdonságait, és ami után megkezdődhetnek a felszíni építményekkel kapcsolatos munkálatok. Ebben a szakaszban elengedhetetlen a hosszútávú piaci szerződések megkötése, például az Egyesült Államokban jellemző, hogy a meglévő geotermikus kapacitásokat az áramszolgáltatók 20-25 éves időtartamra előre lekötik, az aktuális piaci árhoz képest 20-30%-os prémiummal.

A termelés legalább 35 évig, de általában annál hosszabb ideig történhet. Olaszországban egy még ma is működő erőmű már az 1900-as évek eleje óta üzemel.  Fontos még, hogy a termelés során megkerülhetetlen az üzemi kockázatoknak és a környezeti kérdéseknek a kezelése.

A geotermikus projektek sajátossága a magas kezdeti tőkeigény, hisz ekkor kell megtörténnie a kutatási, engedélyeztetési és megvalósíthatósági tanulmányi fázist követen a fúrásoknak és a rendszer kiépítésének. A kiépítés csak korlátozott mértékben szakaszolható.

Ezeknek a magas kezdeti költségekkel és kockázatokkal járó projekteknek a megtérülési ideje rendszerint meghaladhatja a 10 esztendőt. A magas tőke- és technológia igény következtében kis- és középvállalatok számára ezek nehezen megvalósítható befektetésekké válnak, illetve valamilyen formában támogatás szükséges a projekt megvalósítása érdekében.

A geológia kockázatok kiküszöbölésére fontos a kutatási program fegyelmezett végrehajtása, de több országban állami szinten is támogatják a projekteket. Németországban az állam elvégezte az ország szeizmikus feltérképezését, így a projektvezetők számára ezek az információk elérhetők. Norvégiában az offshore szénhidrogén-kutatásnál az állam sikertelen fúrás esetén a költségek 70%-át visszatéríti, ezzel is ösztönözve a beruházókat új projektek indítására. Ha egy vállalat megfelelően diverzifikálja portfólióját, azzal csökkentheti a hőpiaci, árampiaci, politikai és egyéb kockázatait. A karbantartási munkafolyamatok optimalizálásával együtt csökkenhetőek a működési költségek is.

A geotermikus energia villamosenergia-termelésre való felhasználása kapcsán elmondható, hogy a fenntarthatóság elérésére törekevő országok - köztük hazánk - nem engedhetik meg maguknak, hogy ne a legkézenfekvőbb és legjobb gyakorlatnak megfelelő módszerekkel hasznosítsanak egy ilyen széleskörűen alkalmazható, és kiemelkedően környezetkímélő megújuló energiaforrást.