A 40 tonnás óriás és a járványt megfékező apróságok


Ötven-hatvan százalékban önellátó lesz a magyar egészségügy, amikor csúcsra jár az EU-FIRE Csoport csütörtökön indult mátészalkai gyára. Az üzem az orvosi ellátás alapeszközeire koncentrál, de ha úgy alakul, a honvédségnek is be tud segíteni.

– Ha befut a megrendelés, másfél nap múlva viheti a kamion. És a 36 órából 24 óra csak a sterilizálás – paskolja meg a kisebb garzonlakásként terpeszkedő „mindent megölő” gép oldalát Juhász Miklós.

A 40 tonnás sterilizáló alkalmatosság gyomrába 32 raklapnyi áru fér be, és lényegében egy kamionnyi terméket szabadít meg minden szennyeződéstől 24 óra alatt. Az EU-FIRE Kft. termelési igazgatója úgy számol: az orvosi eszközöket gyártó, frissen mátészalkai üzemnek nem lesz felesleges ez a kapacitás. A gyár – amelynek termelése három-négy év alatt járhat csúcsra – évente százmilliószámra ontja majd az injekciós tűket, fecskendőket és és nitrilkesztyűket, illetve évente százezer számra a sebészeit eszközöket.

Nitrilkesztyűvel eddig nem kísérletezett hazai gyártó, a legtöbb ország (közvetve vagy közvetlenül) a Távol-Keletről szerezte be e termékeket, melyek gyártásához tetemes tőkére, hatalmas gépsorokra (lásd: keretes írásunkat), érzékeny vegyi anyagokra van szükség – ezt általában az olcsó munkaerő ellensúlyozhatta. Csakhogy a járványfenyegetés világszerte átírta az egészségipari logikát: amelyik kormány teheti, arra törekszik, hogy alapvető egészségügyi termékekből állama önellátó legyen, vész idején ne kelljen más országokkal versenyeznie például vizsgáló- vagy oltóeszközökért, és békeidőben se függjön a külföldi beszerzési láncoktól. Így a kabinet életre hívta az Egészségipari Támogatási Programot (ETP), amelynek pályázati forrásaiból összesen mintegy 6,256 milliárd forinttal részesedett az EU-FIRE mátészalkai gyára.

Járványüzemmódban


Kutya egy világ vár az emberiségre, a súlyosbodó klímavészhelyzet számtalan vírust mozgósít, globális és lokális járványok dübörögnek – és 2050-re, 2060-ra felére apadhat a föld népessége. Igaz, ez egyelőre teória, az elméletet Szathmáry Örs ismertette még 2019 novemberében egy tudományos konferencián, mondván: „nyilván nem biztos, de komoly veszélye van”. Azóta az élet igazolta az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját, a koronavírus 5 hullámban rohamozott, és még nincs vége, miközben felkészül a majomhimlő.

Ráadásul miközben sűrűsödnek a ragályok, a sok-sok éve velünk lévő vírusok ritmusa is felborul. A náthavírus, a felsőlégúti-fertőzést okozó RSV, az influenza kórokozója vagy az emésztőszerveket támadó rota késő ősztől kora tavaszig, általában a sorrendet betartva támadta a gyerekeket és a felnőtteket. A koronavírus azonban borította a rendet – a terjedését felpörgetni vágyó többi vírus pedig próbálta megtalálni a helyét ebben az új betegség világban, és lényegében bármikor kész volt támadni. Azaz felborult a szezonalitás, sok-sok páciens (leginkább gyerekek) egyszerre szenvedett több bajtól (kezelésük sokszor csak az intenzív osztályon volt lehetséges). És amíg nem áll be egy új „vírusegyensúly”, a helyzet nem változik.

Újragombolták


Az üzem szimbóluma a nitrilkesztyű. Ilyesmit nem gyártottak még idehaza. Nem véletlen, hogy az állam azonnal lecsapott erre a termékre: évi több mint 50 millió darabra tart igényt egy hosszú távú együttműködési megállapodás keretében. – E termékeink besorolása vizsgáló- és védőkesztyű, hiányukban járvány idején megáll az egészségügy. Ráadásul minősítésük miatt nemcsak kórházakban és rendelőkben használhatók, de „civil” terepen is bevethetők, például idősotthonban – magyarázza Kovács Péter az EU-FIRE Csoport tulajdonosa, miért hiánypótló a mátészalkai üzem. És persze – figyelmeztet Kovács Péter – nagy hiba lenne ezeket az eszközöket lebecsülni, hiszen hiányuk megállítaná a gyógyítást: ha nincs injekciós tű, nincs oltás, ha nincs nitrilkesztyű elmarad sok-sok vizsgálat, de legalábbis veszélyesebbé válik.

Az említett 50 millió darab egyébként üzembiztosan lejön a „kesztyűsorról” – noha az meglehetősen döcögősen indult. Alighogy üzembe állt volna a pályázati pénzből vásárolt gép, az EU módosította a különböző egészségügyi eszközök gyártására vonatkozó szabályokat, változtak az előállítási technológia, az anyaghasználat és a minőség-ellenőrzés előírásai is – úgyhogy az EU-FIRE technológiai csapata „újragombolta” a gyártást (a cég saját költségére). Így a kesztyűk – ahogy az üzem többi terméke is – megkapta az úgynevezett CE-minősítést, amely tanúsítja, hogy megfelel az uniós szintű biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak.

50-60

százalékban

önellátóvá válik Magyarország a mátészalkai üzemünkben előállított termékekből, miután csúcsra jár a gyár, magyarázta Kerékgyártó József, az EU-FIRE Csoport ügyvezető igazgatója.

Minden visszakövethető


És az előírások nem viccelnek. Minden itt gyártott termék minőségét folyamatosan vizsgálják. A kesztyűk esetében ez egyszerűbb procedúra, ha az anyagminőség rendben van, akkor feltöltik őket vízzel, és ha a szivárgás tíz percig pont nulla, akkor minden rendben. (Az más kérdés, hogy a „vízpróbához” egy külön gépet kellett fejleszteni, mert ilyen alkalmatosságot nem ismert a piac.) Az ollók, a szikék, az amputációs és vérzéscsillapító eszközök esetében jóval összetettebb a folyamat: többek között figyelik az anyag minőségét, nyúlását, szakítószilárdságát is. Ha az ellenőrző rendszer szerint minden stimmel, egy lézergravírozó gép egyedi azonosítóval látja el a termékeket.

Azaz ha mégis bármilyen szerencsétlen eset történik, például egy kórházban az egyik itt gyártott orvostechnikai eszközzel, az intézmény pontosan tudja, kinél kopogtasson. Csak az élelmiszeripar alkalmaz hasonlóan szigorú szabályokat, mint az egészségipar. Minden beérkező alapanyag rendelkezik szállítási számmal, a beszállítónál pedig visszakereshető, mikor és ki gyártotta. Az alapanyag nálunk is kap egy számot, így az is visszafejthető, hogy itt mikor került gyártásba. Magyarán: az eszközök életútja a fémtől a termékig követhető.

67 milliárd

67

milliárd

forintnyi támogatással 87 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhatott meg az ETP segítségével. A program filozófiája, hogy lehetőség szerint annyi gyógyszer- és eszközgyártó álljon „hadrendbe” határon belül, amennyi képes termékeiből önellátóvá tenni Magyarországot. És persze nem titkolt kormányzati szándék, hogy tisztes haszonnal dolgozó ágazattá izmosodjon a hazai egészségipar. Varga Mihály pénzügyminiszter mindenesetre úgy számol: a honi egészségcégek az új kapacitásokkal évi 500 milliárd forint értéket állítanak elő.

Több mint üzlet


Hasonlóan nincs minőségi pardon a tűk és fecskendők esetében, előállításukat az egészségügyi szakzsargonban csak tisztateres gyártásnak nevezik. – A mátészalkai üzem tudatosan túlbiztosította magát és egy magasabb, a gyógyszergyártáshoz szükséges színvonalat állított be. Készen akarunk állni arra, hogy szükség esetén ne csak üres injekciós tűket termeljünk, hanem előretöltött fecskendőket tudjunk prezentálni – érzékeltette Kerékgyártó József, hogy az egészségipari eszközök gyártása egyszerre felelősségvállalás és üzlet. (A pályázati feltételeket meghaladó technológia költségeit a cég állta: például a pályázat 2, illetve 5 milliliteres gyártósorra szólt, az EU-FIRE azonban beállított egy 1 milliliterest – ez a „klasszikus” vakcinaméret.)

7,978

milliárd

forintba kerül összesen a mátészalkai beruházás, 80 százalékát az állam állja, 20 százalék az önerő. Utóbbi esetében ez a hivatalos mondás, ám az önrész aránya nagyobb, hisz mint szó volt róla, az EU-FIRE több esetben túlteljesítette a pályázati kiírást.

Így gyártunk mi


Mindig ugyanaz a minőség
Egy lemezanyagból a présgépek kivágják az adott eszközhöz szükséges formát, utána jön a hőkezelés, amely megfelelő keménységet ad a daraboknak. (A művelet egy olyan kemencében történik, amelyik 1 köbméternyi eszközt képes benyelni, és egy vákuum segítségével dolgozó technológiának köszönhetően minden darab azonos minőségű lesz.) Utána csiszolás, polírozás, köszörülés géppel vagy kézzel – és persze koptatás, hogy tökéletesen sima legyen az eszközök felülete. A következő stáció a mosás (ultrahangos technológiával), majd az említett minőségellenőrzés, végül a csomagolás. Ha igény van rá, jöhet a sterilizálás. Bár a bevett gyakorlat szerint a kórházak maguk sterilizálják az eszközeiket, de így a jövőben nem kell ezzel bajlódniuk.

 

400 méter
A nitrilkesztyű anyaga meglehetősen összetett: a névadó kemikáliához 13 másikat kell hozzáadni. Illetve a kész kesztyűt is bele kell mártani különböző anyagokba, hogy minél inkább bőrbarát, és minél tartósabb legyen. De amíg idáig eljut a kesztyű, addig végigzötyög egy összességében 400 méteres soron, amelynek meghatározó eleme sok-sok, hat (három különböző hőmérsékletű) szinten gördülő kerámiakéz. Amelyek meghatározott sorrendbe merülnek különböző anyagokat tartalmazó kádakba, majd végül egy egyszerűen bonyolult gép lepödri-lefújja-lehúzza a kerámiakezekről a kesztyűket. A gépsor végén kipotyogó kesztyű előbb egy dupla fürdőt kap, majd az óriási szárítógép gyomrába kerül, aztán irány a csomagolósor.

 

Kapásból teszteli is

A fröccsöntőgépeket egy központi anyagellátó eteti: a masinák hosszú (20-30 méteres) csöveken szívják magukba az anyagot, hogy fecskendőtesteket és dugattyúkat készítsenek belőlük. (A hat lényegében önjáró gépet 2-3 ember bőven ki tudja szolgálni.) A fecskendők alkatrészeit egy másik sor illeszti össze. Az egyik tartályból elindul a test, a gép rányomja a skálát, egy másik tárolóból beszerzi a dugattyút, illeszti – és egyből le is teszteli. A tűösszeállító gyártósor egy külön gépsor.)

Gyártásbiztonsági érdekességek


A vízre is vigyázni kell
A kesztyűgyártás lágy vizet igényel, így a mátészalkai üzem felkészült rá, hogy egy durva hőhullám vagy egy újabb járvány miatt korlátozni kell a vezetékes víz felhasználását. Amennyiben ez bekövetkezik, az egészségipari gyár egyik pillanatról a másikra átáll a saját fúrt kútjára, és egy lágyító berendezés „kesztyű-kompatibilissá” teszi a vizet.

 

Óriási betongyökerek
A présgépek nem az üzem padlóján állnak, hanem külön ágyazatot kaptak. Mindegyik egy 14 méteres, földbe süllyesztett betonoszlopon áll, ezeket parafaburkolat öleli. A biztonsági intézkedések lényege, hogy amikor a prés „leüt” nem rázza végig az egész épületet, ne repessze meg az üzem alapzatát. Az óvatosság nem véletlen: a legnagyobb prés 300 tonna nyomóerővel dolgozik, fél perc alatt produkál 500 kisebb ollóhoz szükséges „szárat”.

 

Kordában tartott részecskék
A tisztateres gyártás egyik alapszabálya, hogy a különböző termékeknél mennyi részecske (kórokozó stb.) lehet a levegőben. Így a helyiségekben túlnyomást biztosító rendszerre van szükség, hogyha valaki kinyitja az ajtót, akkor csakis kifelé áramoljon a levegő. Továbbá például öt rétegű speciális festésre van szükség.

 

Csak semmi szennyeződés
A termékeket alulról egy műanyag-papír csomagolással vonják be, és etilén-oxiddal sterilizálják. Ezt a gázt a sterilizáló gép „átnyomja” a papíron, az etilén-oxid végez minden szennyeződéssel, a berendezés kiszívja a gázt a csomagolásból, és utókezeli a terméket.