A 40 tonnás óriás és a járványt megfékező apróságok

A 40 tonnás sterilizáló alkalmatosság gyomrába 32 raklapnyi áru fér be, és lényegében egy kamionnyi terméket szabadít meg minden szennyeződéstől 24 óra alatt. Az EU-FIRE Kft. termelési igazgatója úgy számol: az orvosi eszközöket gyártó, frissen mátészalkai üzemnek nem lesz felesleges ez a kapacitás. A gyár – amelynek termelése három-négy év alatt járhat csúcsra – évente százmilliószámra ontja majd az injekciós tűket, fecskendőket és és nitrilkesztyűket, illetve évente százezer számra a sebészeit eszközöket.

Nitrilkesztyűvel eddig nem kísérletezett hazai gyártó, a legtöbb ország (közvetve vagy közvetlenül) a Távol-Keletről szerezte be e termékeket, melyek gyártásához tetemes tőkére, hatalmas gépsorokra (lásd: keretes írásunkat), érzékeny vegyi anyagokra van szükség – ezt általában az olcsó munkaerő ellensúlyozhatta. Csakhogy a járványfenyegetés világszerte átírta az egészségipari logikát: amelyik kormány teheti, arra törekszik, hogy alapvető egészségügyi termékekből állama önellátó legyen, vész idején ne kelljen más országokkal versenyeznie például vizsgáló- vagy oltóeszközökért, és békeidőben se függjön a külföldi beszerzési láncoktól. Így a kabinet életre hívta az Egészségipari Támogatási Programot (ETP), amelynek pályázati forrásaiból összesen mintegy 6,256 milliárd forinttal részesedett az EU-FIRE mátészalkai gyára.

Az üzem szimbóluma a nitrilkesztyű. Ilyesmit nem gyártottak még idehaza. Nem véletlen, hogy az állam azonnal lecsapott erre a termékre: évi több mint 50 millió darabra tart igényt egy hosszú távú együttműködési megállapodás keretében. – E termékeink besorolása vizsgáló- és védőkesztyű, hiányukban járvány idején megáll az egészségügy. Ráadásul minősítésük miatt nemcsak kórházakban és rendelőkben használhatók, de „civil” terepen is bevethetők, például idősotthonban – magyarázza Kovács Péter az EU-FIRE Csoport tulajdonosa, miért hiánypótló a mátészalkai üzem. És persze – figyelmeztet Kovács Péter – nagy hiba lenne ezeket az eszközöket lebecsülni, hiszen hiányuk megállítaná a gyógyítást: ha nincs injekciós tű, nincs oltás, ha nincs nitrilkesztyű elmarad sok-sok vizsgálat, de legalábbis veszélyesebbé válik.

Az említett 50 millió darab egyébként üzembiztosan lejön a „kesztyűsorról” – noha az meglehetősen döcögősen indult. Alighogy üzembe állt volna a pályázati pénzből vásárolt gép, az EU módosította a különböző egészségügyi eszközök gyártására vonatkozó szabályokat, változtak az előállítási technológia, az anyaghasználat és a minőség-ellenőrzés előírásai is – úgyhogy az EU-FIRE technológiai csapata „újragombolta” a gyártást (a cég saját költségére). Így a kesztyűk – ahogy az üzem többi terméke is – megkapta az úgynevezett CE-minősítést, amely tanúsítja, hogy megfelel az uniós szintű biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak.

És az előírások nem viccelnek. Minden itt gyártott termék minőségét folyamatosan vizsgálják. A kesztyűk esetében ez egyszerűbb procedúra, ha az anyagminőség rendben van, akkor feltöltik őket vízzel, és ha a szivárgás tíz percig pont nulla, akkor minden rendben. (Az más kérdés, hogy a „vízpróbához” egy külön gépet kellett fejleszteni, mert ilyen alkalmatosságot nem ismert a piac.) Az ollók, a szikék, az amputációs és vérzéscsillapító eszközök esetében jóval összetettebb a folyamat: többek között figyelik az anyag minőségét, nyúlását, szakítószilárdságát is. Ha az ellenőrző rendszer szerint minden stimmel, egy lézergravírozó gép egyedi azonosítóval látja el a termékeket.

Azaz ha mégis bármilyen szerencsétlen eset történik, például egy kórházban az egyik itt gyártott orvostechnikai eszközzel, az intézmény pontosan tudja, kinél kopogtasson. Csak az élelmiszeripar alkalmaz hasonlóan szigorú szabályokat, mint az egészségipar. Minden beérkező alapanyag rendelkezik szállítási számmal, a beszállítónál pedig visszakereshető, mikor és ki gyártotta. Az alapanyag nálunk is kap egy számot, így az is visszafejthető, hogy itt mikor került gyártásba. Magyarán: az eszközök életútja a fémtől a termékig követhető.

67 milliárd

Hasonlóan nincs minőségi pardon a tűk és fecskendők esetében, előállításukat az egészségügyi szakzsargonban csak tisztateres gyártásnak nevezik. – A mátészalkai üzem tudatosan túlbiztosította magát és egy magasabb, a gyógyszergyártáshoz szükséges színvonalat állított be. Készen akarunk állni arra, hogy szükség esetén ne csak üres injekciós tűket termeljünk, hanem előretöltött fecskendőket tudjunk prezentálni – érzékeltette Kerékgyártó József, hogy az egészségipari eszközök gyártása egyszerre felelősségvállalás és üzlet. (A pályázati feltételeket meghaladó technológia költségeit a cég állta: például a pályázat 2, illetve 5 milliliteres gyártósorra szólt, az EU-FIRE azonban beállított egy 1 milliliterest – ez a „klasszikus” vakcinaméret.)