Csúcsra járnak geotermikus fűtőműveinek

Nyáron nem lesz ritka a 40 fok feletti hőség, télen pedig a harminc fok alatti fagy Európában, ez következik abból, hogy Föld éghajlatát döntően befolyásoló AMOC tengeráramlat az évszázad közepére leáll a Nature tudományos folyóirat cikke szerint. Hazai viszonylatban ez annyit tesz, hogy július-augusztusban kiszárad a Tisza, télvíz idején pedig befagy a Duna. Ez persze az AMOC leállási folyamatának a vége, ám a változás már elkezdődött, és a következő években felgyorsul. Nem véletlen, hogy míg 2022-20023 tele leginkább langyos volt, idén jóval didergősebb a hideg évszak, és a helyzet fokozódik.

Azaz különösen fontos a magyar otthonok fűtésbiztonsága. Két város egész biztosan hátra dőlhet évtizedekre: Mosonmagyaróvár és Mátészalka távhőrendszerét az EU-Fire Csoport geotermikus fűtőműve táplálja. És mindkettő csúcsra is jár a télben. Megjegyzendő: a fűtőműveket a városok megadott hőigényéhez igazították, ez azt jelenti, hogy ha a hőmérséklet hozzávetőleg 5 Celsius-fokra süllyed, akkor már a maximális teljesítményen pörögnek a rendszerek.

„Jelenlegi külső hőmérsékleti viszonyok (0-3˚C) mellett nagyságrendileg a távhőszolgáltatáshoz felhasznált hőenergia fele származik geotermikus forrásból. És ez az arány hidegebb idő esetén is tartható. Így jelentős lépést teszünk a város fenntartható fejlődésének érdekében” – tájékoztatta korábban Nagy István agrárminisztert, Mosonmagyaróvár országgyűlési képviselőjét a városi Városüzemeltető és Fenntartó Kft.

Ami a decemberi adatokat illeti:

Ahhoz, hogy a rendszerek ellentartsanak az említett drasztikus hidegeknek, kapacitásbővítésre van szükség – nemcsak Mosonmagyaróváron és Mátészalkán, hanem az ország más, geotermikus energiát használó városaiban is (például Győrben, vagy Miskolcon). Egy ilyen beruházás finanszírozása azonban töredéke annak a költségnek, mintha a „sarkvidéki időjárásban” gázvásárlással kellene biztosítani a távhőfűtéses ingatlanok melegét.